Növény – kert kategória bejegyzései

Kertekben és szántón az istállótrágya gazdaságos helyes felhasználása régen

Réges rég időszámítás előtt az emberek állatokat háziállatokká szelídítették, házhoz szoktatták. Egyes országokban jobban a lovakat, más országokban teheneket, apróbb termetű állatok voltak jelen. Ahol nem annyira foglalkoztak állatokkal az egy bizonyos országokban, kevésbé fejlődött a kezdetleges mezőgazdaság. Kevesebb volt az élelem, nem jutott annyi növényi és állati táplálék. Szerencsésebb helyzetben voltak azok az országok, ahol a ló és a szarvasmarhát munkára fogták, nem teljes mértékig megfeszítő nehéz fizika tudták könnyíteni. Fából és vasból készült ekével meglazították a talajt, de így is kemény és szikes volt a föld. Rájöttek, ahol sok állat legelt és a trágyája lebomlott, ott sokkal élénkebb és erősebb lett az elszóródott mag, legelő terület. Elkezdték gyűjteni kazlakban. Más országban tilos volt, vagy még nem ismerték és tüzelésre használták. Szintén összegyűjtötték és megformázták téglaforma alakúkra, majd megszárították. Téli időben eltüzelték. Sárral és törekkel összekeverve vályog kunyhókat építettek belőle, náddal lefedve. Más tájakon maradtak a fából készült fakunyhók.

Ahol elkezdték gyűjteni a trágyát, betakarítás után beleszántották a talajba és az elvetett magokból bőséges termés várt a gazdákra. De így is valakik ellenezték, hogy káros az emberekre, mivel a elfogyasztott növényen keresztül belekerül az emberbe. Ez bizony megint visszaütött.

Kialakult egyfajta szerves trágya kereskedelem, ahol kevesebb állatott tartottak és pótolni akarták például a szarvasmarha trágyát. Fára és ingatlanokra kifüggesztették, hogy trágya eladó. Rádöbbentek, hogy ha túl sok, vagy kevés és meghatározták az adott holdnyi területen mennyi az elegendő. Kialakult idővel egyfajta takarékosabb megoldás, fészek trágyázás. A lényege, például burgonya vetésnél a kapavágás helye mellé trágyagombócot helyeztek és betakarták. A rossz termés nem csak egy évben tarthatott, mivel nem volt mindig elegendő csapadék, így kénytelenek voltak kifüggeszteni istálló eladó. Ahol meg nem kereskedtek vele, ott felszaporodott és nem tudták kihordani a szántóföldre a túl nagy távolság miatt és a termény sínylette meg. Megoldásként körülbelül két méterenként helyeztek el a földterület szélébe, ott érlelték be. Nem volt egyszerű feladat, ahol nehezen művelhető kötött talaj volt, itt nem végeztek mélyszántást, csak felszíni szántást. Eleinte szarvasmarhát fogtak az eke elé, majd lovat, kezdetleges gőzgép motorizáció megjelenésével traktor szántás valósult meg. Így a növények a földszerkezeten keresztül gyorsabban és hatékonyabban tudott felszívódni, nem jött létre a föld alatt tőzegréteg. Laza talajon meg mélyszántással dolgozták bele a érett trágyát.

Mikor feltalálták a műtrágyát, az érett szerves trágyával keverték és a talaj adottságainak megfelelően adagolták a földrészeken. A folyók és tavak mentén egyfajta öntözéstechnika alakult ki, takarékosabb és hatékonyabb a csepegtető öntözés, mivel kevesebb a feleslegesen elpárologtatott vízmennyiség.

Mézalmácska- az ehetősövény!

Kertjeinket különbféle kövekkel és növényekkel díszítjük. Köztük van étkezési célra felhasznált növények és nem ehető dísznövények. Nos az előbbi, az ehető és díszünk lehet az otthonunk kertjébe.

Ez a növényt nevezik Mézalmácska sövénynek. Nem igényel plusz gondozást az átlagos dísznövényeknél és vegyszer mentesen, sőt biogyümölcs terem, mely bőséges. Termése júniusban hozza, mely magas a vitamin tartalma: c, vas, réz, magnézium.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….